Az Európai Unió trösztellenes szabályzói vizsgálatot indÃtottak a Google ellen, ugyanis felmerült a gyanú, hogy a keresőóriás a piaci erÅ‘fölényét kihasználva arra kényszerÃti a gyártókat, hogy az Androidos eszközökön a Google Segédet állÃtsák be alapértelmezett hangalapú asszisztensnek-Ãrja a Reuters az MLex-re hivatkozva.
Az Európai Bizottság (EB) néhány hónapja az internethez csatlakoztatható eszközök piacán ágazati vizsgálatot indÃtott. A júniusban közölt részeredményekbÅ‘l kiderült, hogy egyes okoseszközgyártók exkluzivitási és árukapcsolási gyakorlatokról számoltak be. Ezek középpontjában a Google állt, pontosabban a cég hangalapú asszisztense, a Google Segéd.
Az Európai Bizottság a visszajelzésekre alapozva megkérte a gyártókat, hogy nyújtsanak be bizonyÃtékokat, amelyek alátámasztják, hogy az óriáscég arra kényszerÃti Å‘ket, hogy a Google Segédet telepÃtsék alapértelmezett programnak. A bizottság arra is keresi a választ, hogy a Google hogyan alkalmazza a tanúsÃtási eljárását az új eszközökkel kapcsolatban. Ahogyan azt is, hogy az emlÃtett eljárást nem használja-e fel a kizárólagosság biztosÃtása érdekében.
Az EB továbbá azt is ellenÅ‘rzi, hogy az Android felhasználóknak lehetÅ‘ségük van-e legalább két különbözÅ‘ hangsegédet telepÃteniük.
A bizottság nem kommentálta az eseményeket, de a Google szerint a gyártók és a felhasználók is eldönthetik, hogy melyik hangasszisztenst akarják telepÃteni.
Az EB 2022 elsÅ‘ felére Ãgérte az ágazati vizsgálat lezárását, ami után hivatalos eljárásokat indÃthat a tilosban járó vállalatok ellen.
Nem ez az első eset, hogy a Google-nek meggyűik a baja az európai törvényekkel.
2017-ben volt az elsÅ‘ jelentÅ‘sebb eset, amikor az EU 2,42 milliárd euróra büntette a keresőóriást, mert akadályozta a vásárlási lehetÅ‘ségeket összehasonlÃtó rivális cégek működését.
Az eddigi egyik legnagyobb “puszit” is az uniónak köszönheti a cég. 2018-ban 4,34 milliárd euróra büntették a Google-t. Kiderült, hogy arra használta az Android operációs rendszerét, hogy blokkolja a rivális vállalatokat. Ugyancsak az EU 2019-ben 1,49 milliárd euró befizetésére kötelezte a vállalatot, amikor letiltotta a rivális keresÅ‘motor-alapú hirdetési szolgáltatókat a platformjáról.
A francia CNIL adatszabályozó szerv is meggyanúsÃtotta a Google-t, mégpedig azzal, hogy 2019-ben megszegte az unió adatvédelmi szabályait. A végeredmény egy 50 millió eurós büntetés lett. A Google idén februárban is kapott egy 1,1 millió eurós büntetést a franciáktól, mert félrevezette a felhasználókat a turisztikai célpontok értékeléseivel. A 220 millió eurós taslit már meg sem emlÃtjük.
Kommentek lezárva.