Titkolják a hazai áruházláncok a látogatószámot, egy kivétellel

Az átállás a vásárlószám négyzetméter alapú korlátozására a legtöbb kereskedelmi egység számára nem jelent majd teljesíthetetlen feladatot. De van, ami nem tartozik a nyilvánosságra.

Az iparcikkboltokban a nyitvatartási idő nagy részében egyébként is jóval kevesebb a vevő, azaz tizenöt-húsz négyzetméterre esik egy vásárló. Az élelmiszerboltok, drogériák esetében is csak a legzsúfoltabb napszakban jelenthet gondot ez a fajta korlátozás, de a hosszabb nyitvatartás akár ezt a problémát is megoldhatja- írja a Népszava.

Elkerülni a tömeget 

Az új előírások leginkább arra lesznek jók, hogy a csúcsüzemben – ilyen tipikusan a késő délutáni, vagy péntek-szombat– el lehessen kerülni a tumultus kialakulását. A kevés névvel nyilatkozó cég közül a Spar szolgált konkrét számokkal. Szerintük a szupermarketeikben átlagosan 20 és 70 között, míg a hipermarketekben 20 és 200 közötti vásárló tartózkodik egyszerre. A Spar üzletméreti adataiból kiderül: egy hipermarket átlagosan 4000, míg egy szupermarket átlagosan 760 négyzetméter eladótérrel rendelkezik. Azaz: a tiltás esetén egy hipermarketbe legfeljebb 400, míg a szupermarketükbe 76 vevő lehet majd egyszerre.

Üzleti titok

A többi kereskedelmi lánc a lap megkeresésére nem közölt átlagos vásárlószámot (arra hivatkozva, hogy üzleti titok), a boltok alapterülete viszont ismert. Így például a budapesti Camponában vagy a Váci úton lévő 12 ezer négyzetméteres Tescóban 1200 vevő lehet bent egyszerre. Amennyiben mégis több lenne a vásárló, a probléma megoldására a nagyobb láncok már most készen állnak: marketing- és logisztikai okokból a belépő és kilépő vevők számát folyamatosan mérik, sőt, azt is, hogy az áruházon belül melyik területen átlagosan mennyi időt töltenek el a vevők, miből vásárolnak nagyobb intenzitással.

Így készül a Tesco

• A boltok, áruházak bejáratánál egy figyelemfelkeltő információs poszter várja a vevőket, majd folyamatosan tájékoztatják őket a biztonsági előírásokról: a belső sorállásnál 2 méterben határozták meg a biztonságos távolságot, a pénztáraknál és a pultoknál plexifallal védik a vásárlás biztonságát, mind a dolgozókat, mind a vásárlókat.
• Minden boltban kézfertőtlenítő állomást helyeznek el, ahol nem csak a kezét, hanem a kosarát is le tudja fertőtleníteni a vevő és a pandémia kitörése óta gyakrabban takarítanak a vásárlótérben is.
• Az áruházláncnál a számolásos módszer vált be a legjobban, tehát a manuális számlálással szerzett adatokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejövő és kimenő vevők számát tableten rögzítik.
• A legnagyobb létszámú boltjaikban van egy automata rendszer, ami egy nagy képernyőn tájékoztatja a vásárlókat a bent lévő vevők számáról, hogy még „zöld” az áruház és be lehet lépni, és ahogy közelednek a telítettség felé, úgy vált a pirosba a monitor és amikor elérik a maximumhatárt, a rendszer jelez az egyik kollégának, aki megkéri a vásárlókat, hogy várakozzanak az eladótéren kívül.
• Külföldön volt példa arra, hogy a bevásárlókosarakkal szabályoztak: ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy annyi kosarat hagytak kint, amennyien a négyzetméteres szabályozás alapján éppen tartózkodhatnak a boltban.

Az új szabályok akkor lépnek életbe, ha a beoltottak száma eléri a 2,5 milliót. A kiboltok felkészüléséről ITT írtunk.

A cikk forrása.