A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss első becslése alapján szeptemberben az ipari termelés a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,0 százalékkal mérséklődött. Az előző hónaphoz képest 2,3 százalék volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított növekedés, áprilishoz képest pedig 61 százalék.

Az MTI több szakértőt is felkért a friss adatok értékelésre.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője így értékelt:

Az ipari termelés teljesen kilábalt a járvány okozta válságból. A harmadik negyedévben 2,6 százalékra mérséklődött az ipar visszaesése a második negyedévi 25 százalékos zuhanást követően, míg a második negyedévhez képest 31 százalékkal nőtt a kibocsátás, amivel nagymértékben hozzájárult a gazdaság felpattanásához. Így a harmadik negyedévben 4,7 százalékra mérséklődhetett a GDP visszaesése a második negyedéves  13,6 százalékról. Idén 6,5-7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban, akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő év áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés elérheti a 60 százalékot is.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője így látja a helyzetet:

Az a legfontosabb, hogy szeptemberre az ipari termelés meghaladta a vírus megjelenése előtti szintet. Ez azt jelzi, hogy a külső kereslet kedvezően alakult, bár fontos hozzátenni, hogy az egyes iparágak között jelentős eltérések lehettek. A járműgyártásban megjelenhetett egyfajta bepótolt fogyasztás is, tehát a tavasszal elmaradt vásárlások növelhették a keresletet. Bíztató, hogy a második hullám megérkezése szeptemberben nem éreztette hatását az ipari termelésen, így az ágazat teljesítménye a harmadik negyedévben mérsékelhette a GDP-visszaesés mértékét. Kérdés, hogy ez a következő hónapokban is így marad-e.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ezt írta az MTI-nek:

A történelem ismétli önmagát: ahogyan augusztusban a kiskereskedelem negatív és az ipar pozitív meglepetést okozott, ugyanez történt szeptemberben is. Az iparnak már bőven az idei év vége előtt sikerült ledolgoznia a termelési hátrányt, amelyet a tavaszi kényszerszünet során összeszedett.   Amíg a lendület kitart a főbb ágazatokban és nem érezteti hatását a koronavírus második hulláma, addig az ipar és így az exportteljesítmény képes lesz érdemben segíteni a gazdasági kilábalást, amely a harmadik negyedévben rekord nagyságú negyedév/negyedév gazdasági növekedést hozhat a mechanikai felpattanás következtében.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője így fogalmazott:

Az utóbbi két hónapban az ágazat nagyjából ugyanazt a termelési szintet hozta, mint a múlt év azonos időszakában. A nagyrészt a tavaszi hónapokban összeszedett termeléskiesést azonban még messze nem tudta ledolgozni a szektor.  A mostani kilátások alapján az ipar megúszhatja egyszámjegyű csökkenéssel ezt az évet. Sőt, ha az év utolsó hónapjaiban megmarad az augusztusban és szeptemberben látott termelési dinamika, akkor csak 7-8 százalékos lehet a visszaesés

– vélekedett a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint jövőre növekedés várható, de azt egyelőre a járványból fakadó bizonytalanság miatt nehéz megmondani, hogy milyen tempójú bővülés lesz az ágazatban.